2015. január 9., péntek

Jelen

Menjen messzebb aki tényleg ismer, mert gyenge már az álca:
bűneim fedő alatt. Lelkiismeret a fazékban. Tagadás a tálca.
Tudom, hogy semmi jó nem fő ki belőle, de mégis  megengedem:
a tálalás a fő, a kinézet, az íze mindegy majd megeszem.
Ha keserű, majd csak mosolygok, nem látsz hidd el semmit rajtam.
Ez az én ebédem. Az én étkem. Az én vétkem. Hisz én akartam.
Ha túl sós majd egy pohár vízzel többet kérek.
Nem bánok semmit csak, hogy repetát remélek.






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése