a '" vakságban megpillantottalak'",
a biztonságból kibillenések,
az igazság ellen érvelések:azok vagyunk.
A jövő helyett a jelen legyen,
a melletted jó, de nincsen helyem,
az elveszek, hogyha megtalállak,
a kell, hogy fájjon, de nem kell bánat:
vagyok.
Az idő, aminek nincs köze a térhez,
az örökké eszel, de nem hagyom, hogy éhezz,
a káromkodás a legtisztább imában,
a nem talált béke az örök vitában:
vagy.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése