Hogyan kezded minden reggel mezítláb az új napot?
Ülsz úgy te is, ágyad szélén: "túl nehéz, de itt vagyok"... ?
Honnan szerzed, honnan nyered minden reggel új erőd?
Miért elég "csak még erre" mélyre szívott levegőd?
Meg-meg állva, utcasarkon, van hogy te is elmerengsz?
Másnak könnyű kérdésekre megesik, hogy nem felelsz?
Olykor este van, hogy félve és remegve alszol el?
Rettegsz attól te is néha, hogy mi lesz majd ha nem leszel?
Hogy kezded el minden reggel mezítláb az új napot...
Emberségnek legtündöklőbb csodája mit lathatok.
S megtört rímmel rogyok bele, hogy
választ sosem kaphatok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése